ÖSSZEISMERKEDIK tárgyatlan ige
<Két v. több személy> egymást személyesen megismeri; kölcsönösen megismerkedik.
A fiatalok egy táncmulatságon ismerkedtek össze. A meghívottak hamar összeismerkedtek egymással. □ Így, nem sok beszéddel, összeismerkedtek, Egymás arcát nézve, öröm rózsát szedtek. (Arany János) Hat-hét évvel ezelőtt összeismerkedtem egy rokonszenves amerikai fiatalemberrel. (Kosztolányi Dezső)
- összeismerkedés; összeismerkedett; összeismerkedő.