Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

ÖSSZEKOCCAN tárgyatlan ige
  • 1. (hangutánzó) <Két v. több dolog, tárgy> koccanó hangot hallatva összeütődik. Mosogatás közben összekoccantak az edények. □ A gulyásnak összekoccant a foga, odakapott a csendőr kezéhez. (Nagy Lajos) || a. (hangutánzó) <Pohár, serleg> ivás előtti koccintáskor összeütődik. Körbejár és összekoccan a pohár. □ A poharak összekoccannak, a vidám csengésbe egy hang vegyül. (Mikszáth Kálmán)
  • 2. (átvitt értelemben, gyak. kissé bizalmas) <Két v. több, rendsz. bizalmas viszonyban álló személy vmely nézeteltérés miatt> egymással szóváltásba keveredik, rövidebb időre megneheztel egymásra. A házastársak gyakran összekoccantak. □ Csak egyet sajnálok: az öreg kocsmáros Összekoccan néha jó feleségével; No de amint összekoccan, meg is békül. (Petőfi Sándor) Nehány évig valék … sógorom cseléde, de egyszer … valami miatt összekoccantunk. (Táncsics Mihály)
  • összekoccanás; összekoccanó; összekoccant.