Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

ÖSSZEKAPASZKODIK tárgyatlan ige
  • 1. <Két v. több személy főleg menést, ugrálás v. tánc közben> egymás kezét v. karját kölcsönösen, erősen fogja. A lányok összekapaszkodva sétálnak. □ A gyerekek … összekapaszkodva körültáncolják Lidit. (Justh Zsigmond) Azt találta ki a százados, hogy kettős rendekbe kell állítani az embereket, azok összekapaszkodtak … s éppen merőlegesen menetelhettek az …, állásokkal szemben. (Móricz Zsigmond)
  • 2. (átvitt értelemben, irodalmi nyelvben) <Két- v. többféle futónövény> egymásba fonódik. □ Két átelleni háztetőnél a felfutó tök és szőlő indái összekapaszkodnak. (Jókai Mór)
  • 3. (ritka, népies) <Két v. több személy> egymással birokra kel, összeverekedik. □ Bár legalább … egyszer, amúgy istenigazában jól összekapaszkodtak volna … (Jókai Mór)
  • összekapaszkodás; összekapaszkodó; összekapaszkodott.