Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

ÖSSZEHÍV tárgyas ige, (kissé népies) összehí
  • 1. <Két v. több személyt> meghív, felszólít, hogy vhol megjelenjenek, összegyűljenek. A keresztelőre összehívták a rokonokat. □ Bakony erdő sötétsége Zsiványoknak volt a fészke, De most benne űzött vadak Laknak, igaz hazafiak. | Közöttök van – hogy ne volna? – | Kont István is a vadonba … Gondolkodik jó sokáig, Összehíja cimboráit. (Petőfi Sándor) || a. <Több személyt szóban v. írásban> felkér, hogy vhol, vmely megbeszélésen, értekezleten, tárgyaláson megjelenjenek. A dolgozókat tiltakozó gyűlésre hívták össze. A szervezet tagjait értekezletre hívták össze. □ Összehívtuk a szerb, a román, a horvát fiatal írókat. (Jókai Mór) Három hajdu futva vágtat Összehívni a bírákat. (Reviczky Gyula)
  • 2. Összehív vmit: vmely szervezet, testület tanácskozását a tagok, az érdekeltek megjelenésének elrendelésével előkészíti. Összehívták a minisztertanácsot, az országgyűlést. A tavasszal összehívták a kongresszust. □ A társadalmi egyesületek feliratokat intéztek a kormányhoz. Sürgősen összehívták a parlamentet. (Nagy Lajos)
  • összehívás; összehívható; összehívó; összehívott.