ÖSSZEG [e] főnév -et, -e [ë, e]
- 1. Két v. több szám, ill. mennyiség összeadása által keletkezett mennyiség; az összeadás eredménye. A számla összege; bevételeinek, kiadásainak összege. || a. <Százalékszámításban> az a mennyiség, érték, amelyre a százaléklábat vonatkoztatjuk; alapérték.
- 2. Bizonyos mennyiségű pénz együtt. Vmely összeg erejéig; egy összegben fizet; súlyos összegekbe → kerül; → leemel vmely összeget. Nagy összeg folyt be. □ Nem volt több pénze három pengő negyven fillérnél. Az összeg ott feküdt az asztalon. (Hunyady Sándor)
- 3. (régies) Összesség (1). □ [Kossuth] bírta mindazon tulajdonok összegét, melyek a szónokot alkotják. (Vajda János) || a. (régies) Vminek az egésze, a teljessége. □ A magyar nemzeti jellemnek összegét átváltoztatnunk ma sem szabad. (Vas Gereben)
- Szóösszetétel(ek): 1. összegátadás; összegkifizetés; összeglevonás; 2. bérösszeg; pénzösszeg; végösszeg.
- összegű.