ÖSSZEFÉRHETETLENSÉG főnév -et, -e [ë, e], (
régies,
irodalmi nyelvben) összeférhetlenség (csak egyes számban)
- 1. Az összeférhetetlen (1) melléknévvel kifejezett jellembeli tulajdonság. Természetében van az összeférhetetlenség || a. Vkinek, vminek összeférhetetlen (1, 1a) volta. Természetének, viselkedésének összeférhetetlensége. Összeférhetetlensége miatt sehol sem tud hosszabb ideig megmaradni.
- 2. (jogtudomány, 1945 előtt) Vmely közhivatali v. közéleti tisztséget viselő személy főhivatásának és mellékfoglalkozásának v. alkalmi vállalkozásának össze nem illő, összeférhetetlen, összeegyeztethetetlen volta. Bírói, kőztisztviselői, ügyvédi összeférhetetlenség. A bizottság megállapította, kimondta az összeférhetetlenséget. || a. (közigazgatás, jogtudomány) Képviselői összeférhetetlenség: a) (1945 után) A képviselő politikai, gazdasági v. egyéb tevékenységének, magatartásának a dolgozók érdekével, a közérdekkel ellentétes, összeférhetetlen, összeegyeztethetetlen és ezért tilalmas volta; b) (1945 előtt) képviselőség esetén az állammal meghatározott jogviszonyba való lépésnek a törvényhozói függetlenséggel és hivatással összeférhetetlen, összeegyeztethetetlen s ezért tilalmas volta. Megállapították az összeférhetetlenséget.
összeférhetetlenségi.