Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

ÖSSZEÉR tárgyatlan ige
  • 1. <Két v. több dolog, testrész> szélével egymáshoz ér. A két asztal összeér. A fa ágai összeérnek. Ajkuk, kezük összeért. □ Az arca egyre sötétebb. A két szemöldöke már összeér. (Gárdonyi Géza) || a. <Vmely tárgy, terület vmely másikkal> érintkezik. A két falu határa a pataknál összeér. □ [A disznóól] fedele összeért a szomszéd … istállójának a nádfedelével. (Móricz Zsigmond) || b. <Vmely meghajlított tárgy, ruhaféle> úgy hajlik, hogy a két vége egymással érintkezik. Nem ér össze a kabát, az öv. Úgy hajlítsd meg a drótot, hogy összeérjen!
  • 2. <Két v. több mozgó tárgy, jelenség, élőlény> más-más irányból haladva egy helyre ér; találkozik egymással. A két irányból fúrt alagút vájatai hatvan nap múlva összeértek. A két viharfelhő összeért. □ Mikor összeérnek, megállanak és bókolnak, aztán összevegyülve haladnak tovább. (Gárdonyi Géza) E tájon … a két víz összeér. (Juhász Gyula) || a. (bizalmas) <Két mozgó tárgy> egymáshoz ütődik. Összeért a két biliárdgolyó.
  • összeérés; összeérő; összeért; összeértet.