ÖSSZEBESZÉLÉS főnév -t, -ek, -e [ë, e]
Az összebeszél (1) igével kifejezett cselekvés, megnyilatkozás, ill. ennek tartalma; vmire vonatk. egyetértő megbeszélés, ill. megegyezés.
Összebeszélés szerint találkoztak. □ A két fiatal testőr
nyomogatta egymásnak a lábát az asztal alatt, valami titkos összebeszélés volt köztük. (Jókai Mór)