ÖRDÖGSÉG főnév -et, -e [ë, e] (többes számban ritka) (
ritka,
régies)
- 1. Ördöngősség. □ Boszorkányság van itt! Ez ördögség lészen. (Jókai Mór) Nincs ördögség abban, hogy a vizek a mi kerekeinkre folyjanak. (Tolnai Lajos)
- 2. Vmely bosszantó, zavart, akadályt okozó, meglepő körülmény, baj; bökkenő. Csak az az ördögség, hogy most már késő.