ÖNTECS [e] főnév -et, -e [ë, e] (
kohászat)
Az öntött vas- v. más fémtömegből a hengerlés céljának megfelelő szelvényalakot biztosító hengerköpenybe öntött és megmerevedett csonka gúla v. csonka kúp alakú, sima felületű tömb.
Hengerelt öntecs; öntecset készít.
- Szóösszetétel(ek): öntecsfej; öntecskéreg; öntecssüveg; öntecsvég.