ÖNSEGÉLYEZŐ melléknév önsegélyző (régies)
Olyan <társulás, intézmény>, amely azzal a céllal alakult, hogy tagjainak tagsági részesedésük, ill. érdekeltségük arányában kölcsön(öke)t, anyagi segítséget nyújtson. Önsegélyező egylet. □ Hogy a nép védve legyen az uzsora ellen, fel van találva számára az önsegélyző takarékpénztár. (Jókai Mór)