ÖNMÉRGEZÉS [mm v. nm] főnév (ritka)
Önmagunk megmérgezése öngyilkossági szándékból v. más módon. Az iszákosság is egy neme az önmérgezésnek. Önmérgezést követett el. □ Önmérgezésről szó sem lehet, mert a gróf
nagyon is ragaszkodott az élethez. (Jókai Mór)
önmérgezési.