ÖNCSALÁS főnév (kissé választékos)
Az a lelki folyamat, amelyben vki elfogultságból v. tudatlanságból önmagát csalja meg, csapja be. Művészi buzgalma merő öncsalás. □ Százszor tapasztaltam
| hogy, jaj, lusta a kiábrándulás, | de fürge és ravasz az öncsalás. (Szabó Lőrinc)
öncsalási.