ÖNBETÖRÉS [mb v. nb] főnév
Rendsz. színleges betörés, amelyet vki jogtalan haszonszerzés (pl. hiány leplezése, biztosítási összeg jogtalan felvétele stb.) végett önmaga ellen követ el. Önbetörésre gyanakodnak. Az önbetörést a pénztár tisztviselői követték el.
önbetörési.