Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
1. Egymást átölelve tartó, egymást huzamosabban ölelő <személyek>. Ölelkező barátok, szerelmesek. || a. (ritka) Ölelkező hangulatában, kedvében van: kedve van ölelkezni. || b. (átvitt értelemben, irodalmi nyelvben) Olyan <két dolog>, amely összhangba olvadva érintkezik, összeér; látszólag egymásba olvadó. Az éggel ölelkező rónaság.
2. (irodalomtudomány) Ölelkező rím: <rendsz. négysoros versszakban> az első sor végének a negyedik sor végével, a második sor végének pedig a harmadik sor végével való összecsengése, ríme. □ A visszatérő rím különböző az úgynevezett ölelkező rímtől. (Arany János)