ÖSSZEBORZOL tárgyas ige
<Hajat, szőrt, szálas szövetet, anyagot> teljesen borzassá tesz; összekuszál.
A szél összeborzolta a haját. Összeborzolta a macska szőrét. □ [A leány] érzi, hogy haját összeborzolta a szél. (Ambrus Zoltán) || a.
Összeborzol vkit: vkinek a haját összeborzolja.
Összeborzolta a gyereket.
- összeborzolás; összeborzolgat; összeborzolható; összeborzoló; összeborzolt.