Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

ÖRÖKMÉCS
ÖRÖKMÉCSES
ÖRÖKMOZGÓ
ÖRÖKÖDIK
ÖRÖKÖL
ÖRÖKÖLT
ÖRÖKÖS [1]
ÖRÖKÖS [2]
ÖRÖKÖSÖDÉS
ÖRÖKÖSÖDÉSI
ÖRÖKÖSÖDIK
ÖRÖKRE
ÖRÖKRÉSZ
ÖRÖKSÉG
ÖRÖKSZÉP
ÖRÖKTŐL
ÖRÖKVÁLTSÁG
ÖRÖKZÖLD
ÖRÖM
ÖRÖMANYA

ÖRÖKLETES [e-ë] melléknév -en [e] (választékos) Olyan <állapot, tulajdonság>, amelyet vki örökölt (2–3), amely örökölhető, öröklődő. Örökletes betegség, szokás. □ A bátorság örökletes tulajdona felébredt benne. (Justh Zsigmond) Rajta [Lamb Károlyon] is a családi terheltség örökletes jelei mutatkoztak, őt is beszállították az elmegyógyintézetbe. (Kosztolányi Dezső) örökletesség.