Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

ÖRMÉNY főnév és melléknév
  • I. főnév -t, -ek, -e [ë, e]
  • 1. Az örmények: a) a Szovjetunió, Törökország és Irán egymással határos területein, kül. az Örmény Szovjet Szocialista Köztársaságban élő, az indoeurópai nyelvcsaládba tartozó nyelvet beszélő nép; b) e népből származó, különféle országokban, többek között Erdélyben élő, nagyrészt kereskedelemmel foglalkozó kisebb-nagyobb népcsoport. || a. Az örmények közé tartozó személy, főleg férfi. Egy örményhez ment férjhez. □ Én egy szolgával egy gazdag örménynek az egész házát bírom. (Mikes Kelemen)
  • 2. Örmény (II. 2) nyelv. Érti az örményt.
  • II. melléknév -ül
  • 1. Az örmények közé tartozó <személy>, örményekből álló <csoport>. Örmény férfi, nő; örmény kereskedő, paraszt; a város örmény lakossága. □ Az örmény Bagdi bácsi … ott ül csolnak hosszúságú … csizmái alatt kis kutyájával. (Tolnai Lajos)
  • 2. Az örményekre jellemző, hozzájuk tartozó, velük kapcsolatos, történeti életük folyamán létrehozott. Örmény irodalom, nyelv. || a. Örményül: örmény nyelven. örménység.