Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
1. (régies) Olyan <személy, akit <babonás hit szerint> az ördög megszállt és hatalmában tart. Ördöngös ember. || a. (régies) Ördögi, gonosz tetteket végrehajtó, cselszövényeket, titokzatos varázslatokat, mesterkedéseket űző <személy>. Ördöngös asszony, boszorkány.
3. (átvitt értelemben) Csavaros eszű, furfangos, nagyon ügyes <személy>, aki sok mindenhez ért, s mindenkin kifog. Ördöngös diák, fickó. □ Ismerlek, ördöngös csendbiztos, és nem hiszek neked. (Mikszáth Kálmán) Csak mosolyogni tudott álmában is az ember, ha e régi, ördöngös fickó tréfái eszébe jutottak. (Krúdy Gyula) || a. (átvitt értelemben) Ilyen személyre valló, jellemző; rendkívüli, varázslatos, boszorkányos. Ördöngös gyorsaság, ügyesség. A csatár ördöngös cselekkel tört át a védelmen. || b. (átvitt értelemben, népies) Nagy furfanggal, ügyességgel kieszelt, elkészített <dolog, tárgy, eszköz>, amelynek szerkezete, működése meghökkentően, szinte rejtélyesen ötletes. Ördöngös találmány. Ördöngös egy masina! □ Amerikát látott ember nem jön egyhamar zavarba. Vele voltak mindenféle ördöngös készülékei, amikkel a puszta szigeten is tud magának lakomát csapni. (Jókai Mór)
II. főnév -t, -ök, -e [e] (vallásügy is, régies) Az ördög által megszállt, üldözött, zaklatott, ördöngös (I. 1) személy. □ A jámbor nem győzi a keresztet hányni magára; azt hiszi, ördöngösökkel van dolga. (Jókai Mór) || a. (elavult) Varázsló, boszorkány, bűvész.