ÖCSÉMASSZONY [m-a] főnév (régies, népies)
<A beszélő nőnél fiatalabb asszony megszólítása- v. megnevezéseként.> □ Húgának férfi nevezi a nőt, a nő nőnek "öcsémasszony". (Jókai Mór) Végem van, öcsémasszony szólt több ízben [a néni]. (Mikszáth Kálmán)