ÓVATOL ige -t, -jon
tárgyas (
kereskedelem,
jogtudomány,
1945 előtt)
Váltót óvatol: <közjegyzővel v. bírósággal> igazoltatja, hogy az óvás (3) megtörtént.
Most óvatolják a váltóját. || a. (tárgy nélkül) (
kereskedelem,
jogtudomány,
1945 előtt)
A közjegyző eredménytelenül óvatolt.
- Igekötős igék: megóvatol.
- óvatolható; óvatoló; óvatolt; óvatoltat.