ÓTVAR főnév -t v. (tájszó) -at, (-ok v. -ak), -a (főleg egyes számban)
<Csecsemők, kisgyermekek, ritk. felnőttek arcán és fejbőrén> rendsz. kisebb gennyedéssel járó ekcéma, amely később beszáradva vastag összefüggő vart alkot. A gyereknek ótvara van. Ótvart kapott. || a. (ritka) Az így keletkezett var, ill. annak egy-egy kisebb része, darabja. Lekaparta az ótvarokat.