ÓRAÜTÉS főnév
Ütés, amelyet az óra szerkezete (kis) kalapáccsal a harangra v. csengettyűhöz hasonló fémtárgyra mér negyedóránként, félóránként és óránként, s ezzel az időt jelzi. □ Az óraütések éjfél után három óra felé kezdenek szaporodni. (Jókai Mór) || a. Ennek hangja. Nem tudom, hány óra van, mert nem hallottam az óraütést. □ Ősz volt, és tabáni tornyokban mélán kongtak az óraütések. (Krúdy Gyula)