ÍVIK tárgyatlan ige -ott; -na v. (
ritka) -nék; -jon v. (
választékos) -jék (rendsz. 3. személyben) (
állattan)
<Hal> a szaporodás élettani tevékenységét végzi úgy, hogy a nőstény a partok mentén lerakja ikráit, s a hím ezekre ráfecskendezi termékenyítő tejét.
Ilyenkor ívnak a pontyok.