Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
1. Az az érzet, amelyet vmely étel, ital, oldott anyag a nyelvben mint az ízlelés szervében kelt. Édes, keserű, savanyú, sós íz; → vad íz; vminek az íze: vminek ezt az érzetet okozó tulajdonsága; jó íze van; nincs semmi íze; égett, kozmás íze van; → felvesz vmely ízt; → megadja az ízét vminek. Nem érzi az étel ízét. A fűszer adja meg az étel ízét. □ Hej ne igyál a Rákosbul! | Magyar csonton foly a vize, Könnyektül sós annak íze. (Kisfaludy Károly) A falatot minden idegszálával érzékelni kezdte: az ízét, a szagát, a hőfokát. (Nagy Lajos) || a. Vkinek a szája íze: a) az elfogyasztott étel, ital után maradó v. más okból, pl. gyógyszertől, gyomorbajtól stb. származó ízérzet a szájban; keserű (lett) a szája íze: (átvitt értelemben is) <csalódás, megbántás miatt> elkedvetlenedett; → rossz a szája íze vmitől; (átvitt értelemben) elvették a szája ízét vmitől: olyan leckét kapott, annyira megbántották, hogy elment a kedve vmitől; → megadja a szája ízét vkinek; b) (átvitt értelemben) vkinek a tetszése, ízlése, kedve. Szája íze szerint főz, beszél. □ Emlékezünk a másodszor nősült férj adomájára, kinek az új nő sehogysem tudta eltalálni a szája ízét. (Jókai Mór)
2. (átvitt értelemben) Vminek a kívánatos, élvezetes volta, tulajdonsága, ill. vminek azt érdekessé, élvezetessé, kívánatossá tevő eleme. Rájön vminek az ízére: <fogyasztása, gyakorlása közben> fölfedezi élvezetes voltát, kezdi tudatosan élvezni. Rájön a cigaretta, a csók ízére. A veszekedés elvette a mulatság ízét. Megadja az ízét a beszédnek. □ Mindennek elveszi savát, borsát, ízét az a szó: pap. (Tolnai Lajos) || a. (átvitt értelemben) Vminek összhatásába vegyülő jelleg. → Vidéki íze van. A darabban van egy kis pikáns íz. □ Ebbe a haragba egy kis tréfás íz is vegyült. (Mikszáth Kálmán)
3. (választékos) Gyümölcsíz, lekvár. Palacsinta ízzel. □ Szenvtelen csak a lovag marad. Szó nélkül majszolja az ízzel bekent kenyeret. (Kuncz Aladár)
Szólás(ok): se íze, se bűze: a) ízetlen, unalmas <étel>; b) jelleg, életszerűség nélküli <rendsz. megnyilatkozás>.