ÍTÉLETHOZATAL főnév (jogtudomány)
Az a ténykedés, amelynek során a bíró v. a bíróság az általa tárgyalt ügyben ítéletet, érdemi döntést hoz. A tanács ítélethozatalra vonult vissza. A tanúkat már kihallgatták, de ítélethozatalra még nem került sor. □ [A szolgabíró] a tárgyalt ügy folyamatját nem hallhatja, mégis az ítélethozatalban részt vehet. (Jókai Mór)