Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

ÍRÓESZKÖZ
ÍRÓFÜZET
ÍRÓGÁRDA
ÍROGAT
ÍRÓGÉP
ÍRÓGÉPEL
ÍRÓGÉPSZALAG
ÍRÓGÖRCS
ÍRÓI
ÍRÓKÉSZLET
ÍRÓMAPPA
ÍRÓMŰVÉSZ
ÍRÓNŐ
ÍRÓPAPÍR
ÍRÓPOLC
ÍRÓS
ÍRÓSVAJ
ÍRÓSZER
ÍRÓSZOBA
ÍRÓTOLL

ÍRNOK [í v. i] főnév -ot, -a (elavulóban) <Hatóságnál, hivatalban, irodában> önálló hatáskör nélküli, főleg másolatokat és kimutatásokat készítő, alacsonyabb rangú tisztviselő v. beosztott. Községi írnok; írnok az adóhivatalban. □ Az írnok úr átment sörözni a Koronába. (Móra Ferenc) Ha nem lövöm meg magam idejében … Megint elmehettem volna ügyvédi írnoknak Békésgyulára, ahol kezdtem. (Krúdy Gyula) || a. Ilyen szolgálatra behívott v. beosztott katona.
  • írnoki; írnokság.