Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
ÍR [1] ige -t, -jon
I. Betű(ke)t v. más jel(ek)et rajzol.
1. tárgyas <Személy, beszédnek, számoknak, zenei hangoknak a jelölésére haszn. v. ritk. más egyezményes jeleket> vmely eszközzel erre alkalmas felületen létrehoz, látható alakban rögzít. Vö.: odaír (1). "L" betűt, számjegyeket, hangjegyeket ír; → tükröt ír; vhova, esetleg vmin ír vmit; → feketekönyvbe ír vkit; füzetbe, könyvbe, papírra, táblára ír vmit; → tisztába ír vmit; ceruzával, krétával, tintával ír vmit; (író)gépen v. (író)géppel ír vmit. Oda írd a neved, ne ide! □ E tintával japán betűket írnék | s egy kacskaringós, kedves madarat. (Kosztolányi Dezső) Ime, hát megleltem hazámat, | a földet, ahol nevemet | hibátlanul írják fölébem, | ha eltemet, ki eltemet. (József Attila) || a. (tárgy nélkül) Ilyen tevékenységet végez v. szokott végezni. → Folytatólag ír; gondosan, lassan, gyorsan, szépen ír; ceruzával, tollal ír; (író)gépen v. (író)géppel ír; → vakon ír. Ezen a papíron nem tudott tollal írni. □ Nem irok, nem olvasok. | Én magyar nemes vagyok! (Petőfi Sándor) || b. tárgyas (tárgy nélkül is) Megvan az a képessége, hogy szavakat papírra vessen; ért a betűvetéshez. Ír és olvas. A gyerek még csak a kisbetűket írja. || c. Vhogyan ír vmit: <a helyesírás szabályainak v. a szokásnak megfelelően> vmely módon, bizonyos betűkkel v. írásjelekkel jelöl vmely szót v. szókapcsolatot. A "mély" szót ly-nal írják. A "részt vesz" szókapcsolatot két szóba írjuk. □ Nevüket két ss-el írják. (Vas Gereben) || d. tárgyas (tárgy nélkül is) Ehhez hasonló mozdulatokat végez, de a lerajzolt jel nem hagy maradandó nyomot. A levegőbe ír. Ujjával írt vmit az asztalra. || e. tárgyas (általános alanyt kifejező alakokban) (átvitt értelemben, kissé régies, választékos) <Időpontot megjelölő kifejezésekben:> Vhányadik évet írunk v. írtak: annyiadik év van, v. abban az évben történt (a szóban forgó esemény); 1842-t írtak akkor; vhányadikát írunk v. írtak: annyiadika van v. volt, annyi (volt) a nap kelte v. azon a napon történt. Ma május 10-et írunk. □ Íránk pedig abban az esztendőben 1847-et. (Jókai Mór)
2. tárgyatlan <Arra alkalmas eszköz> úgy működik, hogy ennek eredményeként egyezményes jelek lesznek láthatókká a megfelelő felületen. A ceruza vastagon ír. Nem ír a töltőtollam. Simán ír az írógép.
3. tárgyas <Vmely adatot, eseményt, gondolatot, érzést v. általában mondanivaló megörökítésére való művet> ilyen módon rögzít, hogy másokkal közölje v. hosszabb időn át fenntartsa. Beszámolót, leckét, levelet, regényt, színdarabot, verset ír; írva → áll vhol. □ Rettenetes vitéz támadott belőle, Védte az erőtlent, a királyt, országot; Csuda dolgairól irtak krónikákat. (Arany János) [Levél-féle Móricz Zsigmondhoz.] S ha a Lehetetlent nem tudtuk lebírni, | Volt egy szent szándékunk: gyönyörűket írni. (Ady Endre) Barátaim, ha rövid a papír, | az ember akkor apró verset ír. (Radnóti Miklós) || a. tárgyas (vallásügy, irodalmi nyelvben) Írva va(gyo)n: így van (megírva), ez áll a bibliában. □ Dolgozni fogsz, mert írva van: Aki nem dolgozik, ne is egyék. (Petőfi Sándor) Mert e nép eperszem volna haragjának, Boszuló karjától ugy elhullanának, | Mint a Sámsonétól, kiről irva vagyon, | Hogy ezer pogányt vert egy állcsonttal agyon. (Arany János) || b. tárgyas (főleg átvitt értelemben, választékos) Zászlajára, (ritka) lobogójára ír vmit: jelszavának választja, céljául tűzi ki. A közéleti tisztaságot írta zászlajára. □ Az országgyűlés elfogadta azt, amit a pesti közpiacok [= Pest közvéleménye] zászlóikra írtak. (Jókai Mór) || c. tárgyas <Zeneművet> papírra rögzítve alkot; szerez. Népdal-feldolgozásokat, operát, szimfóniát ír. || d. (tárgy nélkül) Írói műve(ke)t alkot, irodalmi tevékenységet fejt ki. Az → íróasztal v. íróasztala számára ír; az → íróasztalfiók(já)nak ír; szíve → vérével ír. Fiatal korában kezdett írni. Már évek óta nem ír. Folyóiratokba szokott írni. □ Így ír, így érez, így él most barátod. (Berzsenyi Dániel) Dolgozni kezde, írt, Ugy írt, amint sugallta lelke. (Petőfi Sándor) || e. tárgyas (film, színház) Vkire ír: <szerepet, esetleg darabot> vkinek a színészi egyéniségére alkalmaz, v. ahhoz szabva alkot meg. Nem rád írták ezt a szerepet. A primadonnára írta az egész darabot. Úgy játszik, mintha (ő)rá írták volna a címszerepet. || f. tárgyas (átvitt értelemben, költői) Megörökít. □ Nem irom pennával, Fekete téntával, De szablyám élivel, Ellenség vérivel, Az én örök hiremet. (Zrínyi Miklós)
4. tárgyas (tárgy nélkül is) <Szerző> művében említ, mond vmit, szól, beszél vmiről. Cikkében azt írja, hogy ; nem ír arról, hogy || a. tárgyas (tárgy nélkül is) <Nyomtatvány, újság, írásmű vmely mondanivalót> közöl, tartalmaz (vkiről, vmiről). Azt írja ez a regény, hogy Az újságok sokat írnak arról, hogy A lapok elismerően írnak róla. || b. tárgyas Levélben közöl vmit. Mit írt apád? Azt írta, hogy jól van. || c. (tárgy nélkül) Levélbeli üzenetet küld. Mikor írt utoljára apád? Egyszer sem írt, amióta elutazott. Írj, mihelyt megérkezel! □ Mert ne is írj inkább, hogysem bölcs gondolatokkal Terheld meg leveled s gyomrom. (Petőfi Sándor) || d. tárgyatlan Rám, rád, ránk, rátok, rájuk ír: írásban felszólít, utasít engem, téged stb. Vö.: ráír (2). □ Még bizony rám írnak egyszer, hogy olvassam össze az egész megye területén a fűszálakat. (Mikszáth Kálmán)
5. tárgyatlan (átvitt értelemben) Vmilyen módon, vmilyen stílusban fogalmaz. Homályosan, nehézkesen, szabatosan, világosan ír; támadó hangon ír. □ Föltevé magában, Hogy szép lágyan szelíden ír S olyan simán, hogy a censor keze Elsiklik rajta. (Petőfi Sándor) || a. tárgyatlan <Vmely nyelven> írásban (is) ki tudja fejezni gondolatait. Angolul csak olvas, de nem ír.
6. tárgyas <Állandósult szókapcsolatokban:> Vmire ír vmit (vkinek): vkinek a számláján elismer vmely követelést, v. azt megterheli vmivel, ill. (átvitt értelemben) vkinek vmit beszámít, betud. Vkinek a → javára ír; vki számlájának a → terhére ír vmit; vkinek a → számlájára ír vmit; → terhére ír vkinek vmit. □ Rovásra van írva minden, amivel valaha megbántottál. (Jókai Mór) || a. Vkire, vkinek a nevére ír vmit: vmely ingatlant a telekkönyvbe mint vkinek a tulajdonát jegyzi be. □ Irja örökségem kedves leányomra. (Arany János) [A telket] Gyurinak ajándékozta, mindjárt a nevére is írták. (Mikszáth Kálmán) || b. tárgyas (átvitt értelemben) Vkire, vmire van írva: világosan tükröződik rajta. Vö.: ráír (4). Rám, rád, ránk, rátok, rájuk van írva; vmi van írva az arcára: a) vmi mély nyomokat hagyott az arcán; b) vmely érzése, gondolata, szándéka tükröződik az arcán; nincs a → homlokára írva. || c. tárgyas (átvitt értelemben) Mi van a csillagokba írva: mit hoz a jövő? □ Előbb megtudja, mi van azokba a magasan égő csillagokba írva. (Tolnai Lajos)
II. tárgyas (népies, régies) Fest, rajzol. Képet ír. □ Írni is ír az ember a láda tetejére szép lovakat, huszárokat. (Móra Ferenc) || a. tárgyas (népies) Festéssel, rajzzal díszít. Edényt, falat, tojást ír. □ Köntösén arany ezüst hímmel Írva és kivarrva sok szép jeles címer. (Arany János)