ÍRAT [í v. i] tárgyas ige -tam, -ott, írasson
Vkivel írat vmit: elrendeli, kéri v. okozza, hogy vki írjon vmit. Dolgozatot, levelet írat. A súlyos nélkülözés íratta vele a könyörgő sorokat. || a. Vkinek a nevére v. vkire írat vmit: vminek a tulajdonjogát írásban jogérvényesen átruházza vkire. Vö.: ráírat. Rám, rád stb. írat vmit. Tíz holdat íratott a lányára.
Igekötős igék: aláírat; átírat; beírat; beleírat; előírat; felírat; kiírat; leírat; megírat; melléírat; odaírat; összeírat; ráírat; újraírat.
íratás; írató; íratott.