Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

ÍNSÉGES [ínségës v. inségës] melléknév és főnév
  • I. melléknév -en, -ebb [e, e] (választékos)
  • 1. Ínségben eltöltött <időszak>. Ínséges évek, hónapok.
  • 2. Olyan <terület>, ahol nagy szegénység, éhínség van. Ínséges vidék.
  • 3. Ínségben szenvedő, nyomorban élő <személy>. □ De meg is lakolt ám érte a rosz pára, Mert jutott inséges koldusok botjára. (Petőfi Sándor)
  • 4. (ritka, régies) Ínségben szenvedők számára juttatott <tárgy>. Ínséges vetőmag.
  • II. főnév -t, -ek, -e [ë, e] (1945 előtt, hivatalos) Ínségben szenvedő, nagy nyomorban levő személy. Az ínségesek megsegítése. □ A szegény ínséges csak oda tartott, ahol enni adtak neki. (Jókai Mór) Szegény a község, ami kis pénze van, az kell télen az ínségeseknek. (Nagy Lajos)
  • ínségeskedik.