ÉLVE-HALVA [e] határozószó
Akár élő, akár holt állapotban; akár elevenen, akár holtan; élve vagy halva. □ Ha
a régen elhalt zsarnokok közűl egyet Bárki elfog élve-halva: egy talentom annak is [díja]. (Arany JánosArisztophanész-fordítás) Rákóczi négyszáz aranyat tűzött ki annak, aki élve-halva elhozza [az árulót]. (Mikszáth Kálmán)