Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

ÉLENJÁRÓ
ÉLÉNK
ÉLÉNKÍT
ÉLÉNKSÉG
ÉLÉNKÜL
ÉLENY
ÉLES
ÉLÉS
ÉLESEDIK
ÉLESÍT
ÉLÉSKAMRA
ÉLÉSLÁDA
ÉLESLÁTÁS
ÉLESLÖVÉSZET
ÉLESSÉG
ÉLÉSTÁR
ÉLESZT
ÉLESZTÉS
ÉLESZTGET
ÉLESZTŐ

ÉLTES [e v. ë] melléknév (-en), -ebb [e, e] (választékos) Magas életkorú, koros, öreg <személy>. Éltes ember, hölgy. □ Agg Ulemán ví még, s víttában az éltes atyának Látni megifjúdott erejét. (Vörösmarty Mihály) Parancsa kiméne; Országa huszonnégy legidősebb véne | Budára begyűljön … Tisztelve megőszült fiak éltes apja. (Arany János)