ÉLELMEZ [e-e] tárgyas ige -tem, -ett, -zen [e, ë, ë]
<Vkit, vmit, jobbára közösséget> rendszeresen ellát élelemmel.
A csapatokat egy ideig a lakosság élelmezte. A hajótörötteket repülőgépről élelmezték. A sok menekültet az árvíz idején csak nehezen tudták élelmezni. □ Azon a tájon még csak be se tudja embereit kvártélyozni! nem hogy élelmezhetné. (Kossuth Lajos) Seregét rosszul élelmezék. (Jókai Mór)
- élelmezett; élelmező; élelmeztet.