Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

ÉKÍTMÉNY
ÉKKŐ [1]
ÉKKŐ [2]
ÉKPÁRNA
ÉKSZER
ÉKSZERÉSZ
ÉKTELEN
ÉKTELENKEDIK
ÉKVERÉS
ÉL [1]
ÉL [2]
ÉL-HAL
ÉLC
ÉLCELŐDIK
ÉLCLAP
ÉLCSAPAT
ÉLCSOPORT
ÉLDEGÉL
ÉLDEL
ÉLED

ÉKKŐ [2] főnév (választékos) Ékszernek kidolgozott, megmunkált, ékszerbe foglalt drágakő. Az ékkő foglalata. Ékkövet tett a gyűrűbe. □ [Az özvegy] fölrakta vastag aranyláncait, hatalmas ékköveit. (Krúdy Gyula) Valaha az ékköveket nem is értékük miatt becsülték, hanem varázsszerül használták. (Kosztolányi Dezső) || a. (ritka) Díszként alkalmazott drágakő. □ A holdfénynél villog a lószerszámokon az ékkő és ezüstkarika. (Gárdonyi Géza)
  • ékköves.