ÉJJELENKÉNT [e-ë] határozószó éjjelenkint [e-ë] (
túlzó is)
Hosszabb időn át, általában minden éjjel (1).
Éjjelenként felriad. Éjjelenként hívják telefonon. □ Holdvilágos éjjelenkint
Fehér sulyka messze villog. (Arany János) || a. (
ritka) Egy-egy éjszaka lefolyása alatt.
Éjjelenként legfeljebb egy-két órát alszik. Éjjelenként ötször is fölkeltik.