Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
ÉJSZAKA főnév és határozószó, (régies) éjtszaka [éjcaka], (népies) éccaka
I. főnév ..kát, ..kája
1. Az estétől reggelig tartó napszak. → Álmatlan éjszaka; hosszú, sötét, téli éjszaka; az éjszaka palástja ←. Az éjszakák rövidülnek. Éjszakákon át nem alszik. Szóláshasonlat(ok): buta, mint az éjszaka v. mint a sötét éjszaka: nagyon b.; csúnya, pocsék, ronda, mint a sötét éjszaka: nagyon cs., p., r. □ A szép napok hosszak valának, Az éjszakák nem nyugtatának. (Csokonai Vitéz Mihály) Az éjszaka közeledik, A világ lecsendesedik. (Petőfi Sándor) || a. (névelővel v. jelzővel) A beszédhelyzetben v. szövegösszefüggésben meghatározott ilyen napszak. Emlékezetes éjszaka; → görbe éjszaka; holdvilágos, szeles, viharos éjszaka; vmilyen napra → virradó éjszaka; az éjszaka császára ←. Éjszakának idején; → éjnek éjszakáján; éjszakának → évadján. Nehéz éjszakája volt. A beszélgetés az éjszakába nyúlt. Néhány vidám éjszakát töltött ott. □ Emlékezem Egy világot elsülyesztő Rettenetes éjszakára. (Ady Endre) Ilyen viharos éccakában csak nem zavarná ki az embert a vackából a Gazda, ha nem vóna oka rá. (Móricz Zsigmond) || b. Jó éjszakát: a) <(késő) esti búcsúzó köszöntés>. □ Ágyam mellett elkattantom a villanyt. | Versek bolondság szép jó éjszakát! (Tóth Árpád) b) (bizalmas) vége; elpusztult, odavan; lemondhatunk róla. Na, ennek is jó éjszakát! □ Magyar! este van rád, neked jó éjszakát. (Arany János)
2. (átvitt értelemben, irodalmi nyelvben) Sötétség. Örökös éjszaka borult rá: meghalt; örökös éjszaka borult szemére: megvakult. □ [A földet] sűrűn takarja a ráboruló fenyves erdők éjszakája. (Jókai Mór) A szem gyönge volt ez éjszakában, | e sűrü ködben, e fekete légben. (Babits MihályDante-fordítás)
II. határozószó Az estétől reggelig tartó napszakban; éjjel. Éjszaka dolgozik. Éjszaka is nyitva van. Télen, éjszaka hideg szokott lenni. Éjszaka utazott. || a. Valamikor az estétől reggelig terjedő idő alatt. Késő éjszaka. Éjszaka többször felébredt. Nem szeretnék vele éjszaka találkozni ←. □ Ily késő éjszaka ki jár Ott kinn a temetőn? (Eötvös József) Éccaka nem szabad az embert néven szólítani. Éccaka aludni kell. (Móricz Zsigmond) || b. (névelővel v. jelzővel) A beszédhelyzetben v. a szövegösszefüggésben meghatározott éjszaka folyamán. Az éjszaka; → ma éjszaka; tegnap éjszaka; a mára virradó éjszaka. □ Kedvesemnek háza előtt Az éjszaka magas fa nőtt. (népköltés)
III. (ragos alakok, névutós kapcsolatban) Tegnap éjszaka óta; éjszakáig, éjszakára, éjszakától (fogva). Éjszakára szállóvendégünk volt. □ Lovait itatj a kocsis éjszakára. (Petőfi Sándor)