ÉJSZAKÁZIK tárgyatlan ige -ok, -ol; -tam, -ott; -nék, -nál, -na; -zon, (
választékos) éjszakáz
- 1. (gyak. -t ragos mértékhatározóval) Az éjszakát alvás helyett munkával v. más kényszerítő okból virrasztva tölti. Mennyit éjszakázott a gyerek mellett! éjszakázott, hogy a jelentést határidőre elkészíthesse. || a. (üzemi élet) Éjszakai műszakban, éjszakánként dolgozik. A héten éjszakázott, a jövő héten nappalos lesz. || b. (régies, irodalmi nyelvben) Az éjszakát lelkileg felzaklatva nyugtalanul, álmatlanul tölti. □ Enyim fog ő lenni, kiért sokat | oly nyughatatlan szívvel éjtszakáztam! (Katona József)
- 2. (gyak. -t ragos mértékhatározóval) Az éjszakát v. annak nagy részét (társas) szórakozással, kül. mulatozással tölti; lumpol. Fiatal korában igen sokat éjszakázott. □ Mikor én nálad voltam, nem lumpoltál, nem éjszakáztál. (Arany János)
- 3. (ritka) Az éjszakát vhol, rendsz. otthonán kívül tölti. Hol fogunk éjszakázni? □ Mikor egyszer kint éjszakázott a halmon, hallotta a csengettyűszót a föld alól. (Móra Ferenc)
- Igekötős igék: átéjszakázik; eléjszakázik.
- éjszakázás; éjszakázó; éjszakáztat.