Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

ÉKELŐDIK [e] tárgyatlan ige -tem [e], -ött, -jék v. (-jön)
  • 1. (ritka) <Éles, hegyes tárgy> ékszerűen, egyenesen, erőteljesen vmibe behatol, s ott szilárdan megáll. A gránátszilánk a falba ékelődött. A kard a két borda közé ékelődött. || a. Vmik közé ék alakban benyúlva, beszögellve helyezkedik el, van. A tó a két hegy közé ékelődik.
  • 2. (átvitt értelemben) Vkik, vmik közé ékelődik: két olyan fél közé, akik, amelyek közvetlenül is tudnának érintkezni, jogosulatlanul, feleslegesen, zavaróan v. károsan befurakodik, ott helyet foglal, szerepet játszik. A bürokrácia a hatóságok és a dolgozók közé ékelődik. A felesleges közvetítő kereskedelem a termelő és a fogyasztó közé ékelődik.
  • Igekötős igék: beékelődik; beleékelődik; közbeékelődik.
  • ékelődés; ékelődő; ékelődött.