ÉLETISMERET [t-i] főnév
Az emberi élet összefüggéseire, gyakorlati mozzanataira vonatk., tapasztalati úton szerzett ismeret.
Mindig a könyvei között ült, hát nem szerezhetett életismeretet. □ Első kísérletemnél
hol a képzelem, hol az életismeret ragadta magával a másikat. (Jókai Mór)