ÉTEK [ë] főnév étket [ë v. e] étke [e] (
régies,
irodalmi nyelvben)
Étel, táplálék. →
Csali étek. (
szójárás)
A retek reggel méreg, délben étek, este orvosság. □ Az ebéd és vacsora alatt szobáink bűzt kapának az étektől. (Kazinczy Ferenc) Légy oly szives, nyúlj étkeimhez is. (Vörösmarty Mihály) Kiteszi középre a nagy asztalszéket, Arra tálalja fel az egyszerű étket. (Arany János)
- Szóösszetétel(ek): 1. étekfogás; étekrend; 2. csalétek.