Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

ÉRVERÉS főnév
  • 1. <A vérkeringés következtében> az ütőér ütemes kitágulása és összehúzódása, lüktetése. Gyors, lassú érverés; mennyi az érverése? A beteg érverése gyorsul, szabálytalan; kitapintja, méri, számolja az érverését. Az érverés a test felületén levő ütőereken jól érezhető. □ A kezét fogja, a csuklóján tartja az ujjait. Érverés félperc alatt hatvan. A lökések erősek, a ritmus jó, a szíve egészséges. (Nagy Lajos)
  • 2. (átvitt értelemben, irodalmi nyelvben) Az élet v. vmely érzelem, érzés, vágy megnyilvánulása. □ Újra égünk őseink honáért … És érezzük minden érverését, Szent nevére feldobog szivünk. (Vörösmarty Mihály) Leghalkabb érverésünkből, legbensőbb érzelmeinkből se tűnjék ki egyéb, mint alkotmányos úton békésen haladni akarás. (Vörösmarty Mihály) Csapástól most e föld kietlen! | Az élet érverése, áll. (Tompa Mihály)
  • érverésű.