Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

ÉSZREVESZ [e-ë] tárgyas ige
  • 1. Hirtelen és rendsz. váratlanul meglát, megpillant és egyidejűleg felismer v. tudomásul vesz vkit, vmit. Észrevesz vkin, vmin vmit. Egy embert vett észre. Messziről észrevettek egy házat. Idejében észrevették a tüzet. □ Az öreg fegyvernök megállt a küszöbön, | Észrevette Toldit túl a keskeny kövön. (Arany János) || a. (bizalmas) Észre sem vesz vkit, vmit: meg sem látja, v. meg sem akarja látni; rá se hederít. Észre se veszed az embert! □ Ugy mutatta, mintha nem is venné észre, Fülét sem mozditá a nagy döngetésre. (Arany János) Évek óta nem érintkeztek. Vizy már az utcán se vette észre. (Kosztolányi Dezső)
  • 2. <Más érzékszerve útján v. következtetéssel> hirtelen tudomásul vesz vmit; megérez, felfog, (meg)tapasztal. Észrevettem a beszédén, hogy nem magyar. Észre se vettem, hogy esik. □ A cseh nyujtá vaskeztyűs tenyerét, Hogy összeroppantsa vele Miklós kezét; Észrevette Miklós a dolgot előre, S a cseh barátságát jókor megelőzte. (Arany János) Az öcs nem vette észre e csípős megjegyzést. (Tolnai Lajos) Észrevette, hogy a bal kezén kinyílt a bilincs. (Hunyady Sándor) || a. (bizalmas) Veszem észre: a) folyamatosan v. fokozatosan tapasztalom, tudomásul veszem; b) (gúnyos) az ellenkezőjét tapasztalom.
  • 3. Észrevesz vmit: megtud, felfedez vmit, rájön vmire. Ha észreveszik, lesz nemulass. Az ellenőrök szabálytalanságokat vettek észre. □ Mihelyt ezt hallá, mindjárt észrevette, Hogy imént egy dolgát balgatagul tette. (Arany János) Lassanként észre kellett venni, hogy Imrussal baj van. (Babits Mihály) || a. Rajtakap vkit vmin. Ha észrevesznek, nem viszed el szárazon.
  • 4. Azon veszi észre magát, hogy … : arra eszmél, döbben, azt kell megállapítania, hogy … Egyszer csak azon veszi észre magát, hogy eltévedt. □ Hát csak azon vette észre magát, Hogy a sötét éjszaka már beállt. (Petőfi Sándor) Mire szóhoz jutott, … azon vette magát észre, hogy már ott ül a széken két mágnás közt. (Mikszáth Kálmán) || a. (bizalmas) Észreveszi magát: ráeszmél hibájára, észbe kap.
  • észrevehetetlen; észrevétet; észrevett; észrevevő.