Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

ÉRVÉNYESÜL [ë] tárgyatlan ige -t, -jön
  • 1. <Szellemi jelenség> megvalósul, érezteti hatását, irányt szab, érvényre jut. Érvényesül az igazság, a jog, a méltányosság; érvényesül vkinek az akarata, elgondolása, felfogása. Ebben a kérdésben politikai szempontok érvényesültek.
  • 2. (jogtudomány, ritka) Jogilag érvényessé (1) válik; jogerőre emelkedik. □ [Bónisné] Mintegy százholdas birtokot hagyott Tompa fiára. De a hagyaték nem érvényesült. (Arany László)
  • 3. (átvitt értelemben) <Tárgy, sajátság, jelenség> valódi mivoltában megmutatkozik, érzékszerveinkre vhogyan hat. Fekete alapon a sötétszürke csíkozás nem érvényesül eléggé. A homályos szögletben a szép bútor nem érvényesül. Jól érvényesül hajában a kék szalag. A kitűnő akusztikájú teremben a szónok szép hangja remekül érvényesült.
  • 4. (átvitt értelemben) <Személy> sikert, eredményt ér el, előbbre jut; képességeit a maga érdekében hatásosan felhasználja, boldogul. Nyelvismeretével jól érvényesül. A puha csatárok a kemény védőkkel szemben nem érvényesültek. □ Érvényesülni akarok, mert úgy érzem, hogy tehetségem van. (Krúdy Gyula)
  • érvényesülő; érvényesült.