ÉRVÉNYTELENÍT [e-e] tárgyas ige -ett, -sen [ë, ë]; -ni v. -eni [e]
Érvénytelennek nyilvánít vmit.
A határozatot, a szavazatot érvényteleníti. Házasságát érvénytelenítették. || a.
Érvénytelenít vmit: vminek az érvényét megszünteti, érvénytelenné tesz.
Érvénytelenítették az igazolványát. Alaki hiba is érvényteleníti az iratot.
- érvénytelenítés; érvénytelenített; érvénytelenítő; érvényteleníttet.