Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

ÉRTELMISÉG [e] főnév -et, -e [ë, e] (csak egyes számban)
  • 1. A társadalomnak az a rétege, amelynek tagjai szellemi munkával tartják fenn magukat. Dolgozó, falusi, haladó, konzervatív, műszaki, városi értelmiség. Az értelmiséghez tartozik.
  • 2. (régies) <Vmely kisebb közösségben> a műveltségüknél, szellemi képességeiknél fogva vezető szerepet játszó személyek összessége. □ A közgyűlésekben rendszerint kevesen jelentek meg, s így az egész egyesület összes értelmisége soha fel nem lépett. (Vörösmarty Mihály) Az értelmiség itten a konzervativizmus mellett nyilatkozott. (Arany János)
  • 3. (elavult) Értelmi, szellemi képesség; értelmesség, intelligencia (1). □ Elég széles a hazának földe, hogy századoknak értelmisége és szorgalma elég teendőt találjon rajta. (Vas Gereben) [Kis korában] értelmisége már annyira ki volt fejlődve, hogy vastag történeti műveket olvasott. (Arany János)
  • értelmiségű.