Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
1. Olyan <személy>, aki vmely beszédet, helyzetet nem ért meg, ill. aki bizonyos vonatkozásban nehéz felfogásúnak mutatkozik. Értetlen ember. Üzleti ügyekben értetlennek bizonyult. Ne légy már olyan értetlen! || a. Ilyen személyre jellemző. Értetlen elme. Értetlenül állok ezzel a fordulattal szemben. Értetlenül csóválta fejét. Értetlenül fogadta a hírt. □ Lenci értetlenül tekintett széjjel a semmiben. (Jókai Mór) A gyermek megzavart, kínlódó arcocskával, értetlenül bámult rá. (Kaffka Margit)
2. (ritka) Nem megértő, közömbös, érzéketlen <személy, csoport>. □ Oh, milyen értetlen nép ez a közönség! (Jókai Mór)
3. (régies) Érthetetlen, értelmetlen <beszéd, szó>. □ A szaladó Mahmudot szemléli Amint beordit S részeg Oroszlánnak lábánál összerogy. Ébred | ez S gőzölgő torkán értetlen hangot üvöltöz. (Vörösmarty Mihály) Beszélt őrjöngő hadarással össze-vissza értetlen dolgokat. (Jókai Mór)