Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
1. Olyan <lény>, akiben, amelyben nincs értelem (1); oktalan. Az értelmetlen állatok. || a. Olyan <személy>, akinek értelme (1) fejletlen; gyenge ítélőképességű, nehéz felfogású, lassú gondolkodású; ostoba. Értelmetlen tacskó. Hogy lehet vki ennyire értelmetlen? || b. (ritka) Értelmetlenül: ilyen személyre jellemző módon. Értelmetlenül bámul. || c. Tanulatlan, tudatlan; tanulatlansága miatt gyönge ítélőképességű. □ A szegény értelmetlen népet tévelygésre vezették. (Jókai Mór)
2. Olyan <emberi tevékenység, ill. ennek eredménye>, amelynek nincs értelme, tartalma, célja. Értelmetlen fecsegés, kapkodás, mondat, szófecsérlés. Elhatározása teljességgel értelmetlen. □ Értelmetlen nekibúsulással fülelnek egy gyerekes muzsikát. (Kaffka Margit) Micsoda értelmetlen élet volt, amit akkor élt (Móricz Zsigmond) || a. A józan ész ellen való; az értelemmel ellenkező; megokolatlan, céltalan. Értelmetlen vásárlási láz; értelmetlen háború idegen érdekekért. || b. Tagolatlansága miatt érthetetlen <beszéd, kiejtés>. Értelmetlen dadogás, hebegés, ordítás. □ Ajka értelmetlen zagyvalékot rebeg. (Arany János)