Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
1. Az ember megismerő tevékenységének legmagasabb foka, a logikus gondolkodás képessége, amely feltárja a jelenségek mivoltát és összefüggéseit, a természet és a társadalom fejlődésének törvényeit, és ezeket tudatosan, célszerűen felhasználja a természet és a társadalom átalakítására. Átható v. világos, zavarodott v. zavart értelem; → hideg értelem; az értelem fejlesztése. □ [A babonák] Szent hevétől a szabad értelemnek Mind elolvadtak. (Fazekas Mihály) Megrázkodunk sok rémes gondolattól Mely túlhaladja értelmünk körét. (Arany JánosShakespeare-fordítás) Látszott rajta, hogy gondolatokat akar összekapcsolni, de a sötétségben, mely lelkére borult, csak halványan gyúlt ki az értelem. (Kuncz Aladár) || a. <Az ösztönnel, érzelemmel szemben> tudatos gondolkodás, ész. A józan értelem; az értelem parancsa, szava; → megbomlik az értelme; → nyiladozik az értelme. Az értelem fegyverével harcol. □ Ez alkalmasint csak színezés, minőt akkor írunk, midőn szavainkat inkább az érzelem, mint az értelem forrásából merítjük. (Kossuth Lajos) Itt családi jelenet Fejlődik, szép talán az érzelemnek, De értelmemnek végtelen unalmas. (Madách Imre) A nőnek alacsonyabb kissé az értelme, de a szíve meg magasabb. (Gárdonyi Géza) || b. Az ember szellemi tevékenysége folytán szerzett tudattartalmak összessége; tudat. Semmi sem lehet értelmünkben, ami előzőleg ne lett volna érzékeinkben.
2. Az, amit az ember megismerő tevékenysége a jelenségek s kapcsolataik lényegéül, tartalmául, céljául felismer; jelentőség. Értelmet → ad vminek: → új értelmet ad vminek. Keresi a dolgok értelmét. A történelem igazi értelmét a marxista szemlélet tárta fel. || a. Cél (1b). Nem volna semmi értelme annak, hogy ; nem sok értelmét látja vminek. Életünknek új értelmet adott ez a történelmi változás.
3. Vminek értelmében: vminek a lényegéből, tartalmából, jelentéséből v. értelmezéséből folyó érvénnyel, következményként. A törvény értelmében; ennek értelmében; levele, nyilatkozata értelmében. □ Ha volna is vétkem, Bünhödtem már érte, S törvény értelmébe Szabad már személyem! (Petőfi Sándor)
4. Vmilyen értelemben: vmilyen tekintetben, vmilyen szempontból (nézve). Művészi, nemesebb értelemben; abszolút, bizonyos, pozitív értelemben; ellenkező, szó szerinti értelemben véve. □ A középkor óta Dante az első, modern értelemben vett művész. (Péterfy Jenő) Tudós sem vagyok abban az értelemben, ahogy az egyetemek meghatározzák. (Karinthy Frigyes)
5. (csak ragos alakban) Vmely szó, nyelvi közlés jelentése, főleg tárgyi jelentése. → Átvitt értelemben; → szűkebb értelemben; → tágabb értelemben; → tulajdon értelemben; a szónak → rossz v. legrosszabb értelmében; eredeti értelmében; a szó → szoros értelmében; → kiforgat vmit értelméből; vmilyen értelmet ad, tulajdonít vminek; vminek az értelmét → elcsavarja; felfogja, megvilágítja vminek az értelmét; → kicsavarja vminek az értelmét. Ennek a mondatnak így nincs értelme. □ A roncsolt levelet gyorsan fölemelé. | Összeillesztette, olvasgatta soká, Rázta fejét, midőn értelmét felfogá. (Arany János) Vagy lesz új értelmük a magyar igéknek, Vagy marad régiben a bús, magyar élet. (Ady Endre)
6. (ritka) Vmely személy a maga fejlett szellemi, gondolkozó, ítélő mivoltában tekintve. Micsoda ragyogó értelem ez az ember! || a. Az ilyen személy értelmi képességeinek arcában, tekintetében való kifejeződése, megnyilvánulása. Arca csupa értelem. □ Szeméből értelem és olaszos szenvedély sugárzott. (Kuncz Aladár)