Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

ÉRTELEM [e-ë] főnév ..lmet, ..lme [e, ë]
  • 1. Az ember megismerő tevékenységének legmagasabb foka, a logikus gondolkodás képessége, amely feltárja a jelenségek mivoltát és összefüggéseit, a természet és a társadalom fejlődésének törvényeit, és ezeket tudatosan, célszerűen felhasználja a természet és a társadalom átalakítására. Átható v. világos, zavarodott v. zavart értelem; → hideg értelem; az értelem fejlesztése. □ [A babonák] Szent hevétől a szabad értelemnek Mind elolvadtak. (Fazekas Mihály) Megrázkodunk sok rémes gondolattól Mely túlhaladja értelmünk körét. (Arany János–Shakespeare-fordítás) Látszott rajta, hogy gondolatokat akar összekapcsolni, de a sötétségben, mely lelkére borult, csak halványan gyúlt ki az értelem. (Kuncz Aladár) || a. <Az ösztönnel, érzelemmel szemben> tudatos gondolkodás, ész. A józan értelem; az értelem parancsa, szava; → megbomlik az értelme; → nyiladozik az értelme. Az értelem fegyverével harcol. □ Ez … alkalmasint csak színezés, … minőt … akkor írunk, midőn szavainkat inkább az érzelem, mint az értelem forrásából merítjük. (Kossuth Lajos) Itt családi jelenet Fejlődik, szép talán az érzelemnek, De értelmemnek végtelen unalmas. (Madách Imre) A nőnek alacsonyabb kissé az értelme, de a szíve meg magasabb. (Gárdonyi Géza) || b. Az ember szellemi tevékenysége folytán szerzett tudattartalmak összessége; tudat. Semmi sem lehet értelmünkben, ami előzőleg ne lett volna érzékeinkben.
  • 2. Az, amit az ember megismerő tevékenysége a jelenségek s kapcsolataik lényegéül, tartalmául, céljául felismer; jelentőség. Értelmet → ad vminek: → új értelmet ad vminek. Keresi a dolgok értelmét. A történelem igazi értelmét a marxista szemlélet tárta fel. || a. Cél (1b). Nem volna semmi értelme annak, hogy …; nem sok értelmét látja vminek. Életünknek új értelmet adott ez a történelmi változás.
  • 3. Vminek értelmében: vminek a lényegéből, tartalmából, jelentéséből v. értelmezéséből folyó érvénnyel, következményként. A törvény értelmében; ennek értelmében; levele, nyilatkozata értelmében. □ Ha volna is vétkem, Bünhödtem már érte, S törvény értelmébe Szabad már személyem! (Petőfi Sándor)
  • 4. Vmilyen értelemben: vmilyen tekintetben, vmilyen szempontból (nézve). Művészi, nemesebb értelemben; abszolút, bizonyos, pozitív értelemben; ellenkező, szó szerinti értelemben véve. □ A középkor óta Dante az első, modern értelemben vett művész. (Péterfy Jenő) Tudós sem vagyok abban az értelemben, ahogy az egyetemek meghatározzák. (Karinthy Frigyes)
  • 5. (csak ragos alakban) Vmely szó, nyelvi közlés jelentése, főleg tárgyi jelentése. → Átvitt értelemben; → szűkebb értelemben; → tágabb értelemben; → tulajdon értelemben; a szónak → rossz v. legrosszabb értelmében; eredeti értelmében; a szó → szoros értelmében; → kiforgat vmit értelméből; vmilyen értelmet ad, tulajdonít vminek; vminek az értelmét → elcsavarja; felfogja, megvilágítja vminek az értelmét; → kicsavarja vminek az értelmét. Ennek a mondatnak így nincs értelme. □ A roncsolt levelet gyorsan fölemelé. | Összeillesztette, olvasgatta soká, Rázta fejét, midőn értelmét felfogá. (Arany János) Vagy lesz új értelmük a magyar igéknek, Vagy marad régiben a bús, magyar élet. (Ady Endre)
  • 6. (ritka) Vmely személy a maga fejlett szellemi, gondolkozó, ítélő mivoltában tekintve. Micsoda ragyogó értelem ez az ember! || a. Az ilyen személy értelmi képességeinek arcában, tekintetében való kifejeződése, megnyilvánulása. Arca csupa értelem. □ Szeméből értelem és olaszos szenvedély sugárzott. (Kuncz Aladár)
  • Szóösszetétel(ek): 1. értelembővülés; értelemfejlesztés; értelemfejlesztő; értelemgyengeség; értelemhiány; értelemszűkülés; 2. mellékértelem; szakértelem.
  • értelmű.