ÉRZÉKCSALÓDÁS főnév (
lélektan)
Az ingereknek a valóságtól eltérő, pontatlan, téves, hibás érzékelése, ill. a róluk tudatunkban keletkezett helytelen, torz kép.
Érzékcsalódás az, amikor a vasúti sínpárt a távolban összehajlónak látjuk. || a. (
választékos,
ritka) Valóságnak tetsző látszat; illúzió (3). □ Valami egyhangú zajt hallottam alulról felzengeni. Mint mikor egy mocsárban millió béka brekeg éjszaka. Ejh! káprázat ez! Érzékcsalódás. (Jókai Mór)
- érzékcsalódási; érzékcsalódásos.