ÉRTÉKELÉS főnév -t, (-ek), -e [ë, e]
- 1. Az értékel igével kifejezett cselekvés, megnyilatkozás; az a magatartás, megnyilatkozás v. az a mód, ahogy vmit, vkit értékelnek; annak megállapítása, hogy vmi, vki mit, mennyit ér. Egyoldalú, hibás, tárgyilagos, irodalmi értékelés; az értékelés szempontjai. || a. Vminek a megbecsülése, elismerése. Jószándéka nem kapott elég értékelést.
- 2. (sport) <Bizonyos sportokban, főképpen tornában, műugrásban, műkorcsolyázásban> a teljesítmény értékének pontokkal történő megállapítása; pontozás. A verseny értékelése a csapatnak 9 pontot juttatott. A pontozóbírák értékeléseit a szakértők is helyeselték.
- értékelési; értékelésű.